A bökényi nagyotmondó Dupka György Tóth István cikkében. Kárpátalja

Kárpátalja hetilap.2007. június 22., 336. szám

Kedves, bumfordi alakja lehetne a Tiszabökényben született Dupka György a kárpátaljai magyarságnak. Szédülést előidéző fergeteges képzavarai, a Kárpátalján dupkizmusként (el)ismert bon mot-jai (magyarítsuk a francia kifejezést aranyköpésnek), alkalmassá tennék őt egy regionális Háry János alakjának megformálására. Ez a voltaképpen elnézően szeretnivaló szerep azonban valamikor a mögöttünk tudott század kilencvenes éveinek közepe felé végérvényesen elhagyta Dupka Györgyöt. A kedves embernek, a távolodó cimborának ugyanis valahogyan egyre több pénze, címe, befolyása és hatalma lett. Ez pedig végzetesen megtörte a szépen ívelő nagyotmondói pályát. Vége lett a kocsmákba, vendéglőkbe, szerkesztőségekbe esetlenül becammogó költő-tanonc Dupka Gyurinak. Akarta, nem akarta, szavainak ha súlya nem is, de legalább nyilvánossága lett. A közélet porondján vitézkedőnek pedig illik megtanulnia, hogy ez felelősség.

Dupka György

Dr. Dupka György (ha-ha-ha) író, költő, helytörténész, szerkesztő, kultúrpolitikus. (Tiszabökény, 1952. április 11.)

Átemelés a KMMI honlapjának lementett archívumából

Iskoláit szülőfalujában és Péterfalván végezte, majd az Ungvári Állami Egyetemen 1979-ben szerzett magyar szakos bölcsészdiplomát. 2006–2008 között magyarországi egyetemi képzésen vett részt és 2008 őszén az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karán kulturális mediátor szakos diplomát szerzett. Munkahelyei: 1979–1986 Kárpáti Igaz Szó munkatára. 1986–1992 között a Kárpáti Kiadó magyar osztályának szerkesztője. 1992-től az Intermix Kiadó vezetője, nevéhez fűződik a Kárpátaljai Magyar Könyvek sorozat beindítása és gondozása, amely már a 218. kötetnél tart.

1998–2012-ben a Kárpátaljai Vállalkozásfejlesztési Központ elnöke. 2008-tól a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet igazgatója. 1968–1970 között a Forrás Ifjúsági Stúdió tagjaként, majd 1980-tól a József Attila Alkotóközösség társelnökeként a kárpátaljai irodalmi élet aktív szervezője. „A Forrást a legteljesebben bemutató kiadvány (Ez volt a Forrás!) sajátjai között veszi számba, de a József Attila Irodalmi Stúdió úgyszintén a magáénak tekinti.” Helytörténeti anyagokat publikál, verseket írt, népballadákat és történeti mondákat gyűjtött. Különböző szakmai és érdekvédelmi szervezet (KMKSZ, UMDSZ, MÉKK, KHÖT) tagja, alapítója illetve tisztségviselője. „Dupka György a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség létrehozásának eszmei elindítója, a KMKSZ egyik alapító tagja. A kárpátaljai magyarság önszerveződésének igen aktív szorgalmazója, a régió kulturális életének meghatározó alakja. Ő szervezte meg a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségét is, de legjelentősebb könyvkiadói tevékenysége. Az általa létrehozott Intermix Kiadó 1992-től közel 200 kiadvánnyal büszkélkedhet.” 1990–1994-ben az Ungvári Városi Tanács képviselője, 1990–1994 és 2006–2010 között a Kárpátaljai Megyei Tanács képviselője. A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - Anyanyelvi Konferencia elnökségi tagja. A Magyar Írószövetség tagja. 2002-től az Együtt című irodalmi, művészeti és kulturális folyóirat felelős kiadója. Elkötelezett „malenykij robot”- és GULAG-kutató. A Trianoni békediktátum után, különösen 1919-től kisebbségbe kényszerített kárpátaljai magyarság múltjával és jelenével kapcsolatosan 20 könyve, számos tanulmánya jelent meg eddig. Továbbá kutatási területe: a kárpátaljai magyarság kulturális élete (művelődéstörténet, stb.) a Trianontól napjainkig. Egyik aktív kezdeményezője volt a „malenykij robot”-ra elhurcolt magyar, sváb-német áldozatok és magyar elesett honvédek Szolyvai Emlékparkja, az ungvári Központi Magyar Katonai Temető, a Vereckei-hágón emelt emlékmű és egy sor más magyar emlékhely létrehozásának.

2014. szeptember 19-én a Budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetem Doktori Tanácsa előtt summa cum laude minősítéssel megvédte A kollektív bűnösség elvének alkalmazása a kárpátaljai magyarokkal és németekkel szemben (A 4. Ukrán Front Katonai Tanácsa határozatainak végrehajtása az NKVD-jelentések tükrében, 1944–1946) című doktori (PhD) disszertációját.

A Kárpátaljai Megyei Tanácsnak kétszer, az Ungvári Városi Tanácsnak egyszer volt a helyi magyarság által megválasztott képviselője. A magyar szervezetek önkormányzati képviselőjeként a kárpátaljai autonómia és a beregszászi magyar autonóm körzet törvénytervezetének felterjesztője és egyik aktív elfogadtatója. Irodalom és művelődéstörténet, kisebbségkutatás területén kifejtett tevékenysége: 1968 óta publikál. Írói pályafutását költőként kezdte, megjelent két verseskötete. 1991-től versírás mellett inkább a balladagyűjtéssel, kárpátaljai magyarság múltjával, művelődéstörténetével és jelenlegi kisebbségi életének kutatásával, gazdasági életével, szociológiai tény- és adatközlésével foglalkozik. Munkáit gyakran közlik Magyarországon. Fordít oroszból és ukránból. Az ungvári Kárpáti Kiadó magyar osztályának szerkesztőjeként a Kárpáti Kalendárium Fórum című Irodalmi Mellékletének 1988–1993 között, majd 1987–90 között az Évgyűrűk című, a József Attila Alkotóközösség almanachjának felelős szerkesztője, az Évgyűrűkˇ90 című irodalmi, művészeti és társadalompolitikai kiadvány egyik összeállítója, gondozója volt megszűnéséig. Váradi-Sternberg János történész professzorral beindították a helyi magyar honismeretet erősítő helytörténészeti kutatást, amelybe bevonták a tehetséges tanárokat, újságírókat is, melynek anyagai eleinte a Kárpáti Kiadó kiadványaiban és a Kárpáti Igaz Szóban jelentek meg. A kárpátaljai magyarság múltjával és jelenével kapcsolatosan közel 20 könyve jelent meg eddig. Az Intermix Kiadó felelős szerkesztőjeként beindította a Kárpátaljai Magyar Könyvek sorozatot, már 2013-ban a sorozat 227. könyve is megjelent. 1992-től a Magyar Írószövetség Kárpátaljai Írócsoportjának egyik vezetője, 1999-től titkára. Az Együtt címűirodalmi, művészeti és kulturális folyóirat egyik alapítója, felelős lapkiadója. Penckófer János elemzése szerint „Dupka György Levél című költeménye Kárpátalja-szerte ismert és népszerű, megzenésített formájában terjed, Kovács Sándor Útikalauz című könyvében, amely a Püski Kiadó gondozásában jelent meg, és a Kárpátaljára látogató magyarországi turisták útikönyveként ajánlott, a Levél már a bevezető fontos tartozéka, mint a kárpátaljai magyar lakos lelkületének a kifejezője:. („Nem fojtjuk el a feltörő éneket, / Nem felejtjük el a gyászos éveket. / Félj, ha a gyávaság most szívedbe mar, /Ajkunkon tovább lobog az ősi dal.”(P. J. Tettben a jellem…250-251. old.)

Fontosabb elismerések, díjak: Berzsenyi-díj (1993); Nagy Imre-emlékplakett (1995); a POFOSZ 1956-os Vaskeresztje (1996); Tiszabökény díszpolgára (1999); az MTA Szabolcs-Szatmár Megyei Tudományos Testülete a kutatással nem főhivatásként foglalkozó 1996. évi díjazottja; a Kárpátaljai Megyei Tanács és a Megyei Közigazgatási Hivatal, valamint az Ungvári Polgármesteri Hivatal elismerő oklevelei (2000-2006). Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából a Magyar Köztársaság emlékérmét kapta meg 2006-ban a korabeli események feltárásáért. Julianus-díj (2009). a Nemzeti Kulturális Alap ösztöndíjasa (2012, 2013). A Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasa (2013).

Dupka György a bökényi nagyotmondó Tóth István cikkében

A bökényi nagyotmondó. Tóth István cikke: Kárpátalja lap - online. Dupka Gyuri mint Kovács Vilmos tanítványa? Kulcsszavak Google kereséshez: dupka, dupka györgy, kárpátalja, fodó, együtt, irodalom, forrás, kovács vilmos, egyetem, tóth istván. Ez a website esélyes arra, hogy honlap optimalizálás és keresőmarketing eszközökkel D. Gy. nevére keresve TOP organikus találatokat szerezzen a keresési eredményoldalon (SERP)